1. Kávélegendák

Számos legenda él a kávé élénkítő hatásának felfedezéséről. Az egyik legrégebbi egy fiatal etióp kecskepásztorról maradt fenn, az i.sz. 850 körüli évekből. Észrevette, hogy egy bizonyos bogyó evése után a kecskéi különösen felélénkültek.

A szerzetesek is megkóstolták a termést, de annyira kiábrándította őket a keserű íz, hogy a tűzbe vetették. Hamarosan kellemes illatot éreztek, ami nagyon kíváncsivá tette őket. Megpörkölték a terméseket hogy ebből sört főzhessenek, és mindezt Isten ajándékának tartották, mert fél éjszakán át segített nekik ébren maradni. 

 

2. A kávé felfedezése

A kávéfogyasztás kultúrája a 11. századra nyúlik vissza. Ekkor hozták be először a kávét Arábiába az eredeti otthonából, Etiópiából. A perzsákat teljesen elragadtatta az “új iszlám bor” élénkítő hatása, ugyanis a valódi bor szigorúan tilos a muzulmánok számára. A "kávé" szó az ókori arab "qahwah" -ból származik.

A XV. Század második felében a kávé átterjedt az Arábiai Királyságba Mekkán és  Medinán keresztül, majd 1510-ben eljutott Kairóba.

A 16. század első felében az Oszmán Birodalom virágzott. A kávé egyre fontosabb szerepet játszott Arábia, Kis-Ázsia, Szíria, Egyiptom és Délkelet-Európa szerte. Az első kávéházakat Damaszkuszban és Aleppóban nyitották meg 1530-ban és 1532-ben.

 

3. A kávé meghódítja Európát

 

1615-ben a velencei kereskedők elhozták az első kávézsákokat Nyugat-Európába. Ízletes aromája és élénkítő hatása gyorsan közkedveltté tette az italt, a kávéházak pedig hamarosan egész Európában elterjedtek. 
 A burzsoázia hamar felismerte az ebben rejlő lehetőséget, és ódákat zengett a józanító italról. Az első pozitív hatása ugyanis a kávénak a munkásosztályra nézve az volt, hogy a már igen elterjedt alkoholt hamar leváltotta, így egy csapásra több józan, megbízható dolgozót köszönhettek az italnak.  A holland és angol tengerészek világszerte exportálni kezdtek a gyárakba.

Amikor a törököket 1683-ban rákényszerítették a Bécs elleni ostrom megszakítására, akkor 500 zsáknyi kávét hagytak maguk mögött. Egy lengyel vállalkozó kihasználta a helyzetet, és megnyitotta a város első kávéházát. 

Az ital elterjedését a kávécserje termesztésének óriási növekedése kísérte. Már a 17. század végére sikerült erőfeszítéseket tenni az üvegházi termesztésre. Az egyik ilyen növényt XIV. Lajosnak ajándékozták Párizsban, 1714-ben. Erről az ajándékról úgy tartják, hogy több millió kávécserje őse volt.

 

4. A kávé a 20. században

A 20. század elején Brazília volt a világ legnagyobb kávégyártója. Ma szinte a teljes kávégyártás Közép-Amerikából, Brazíliából és Dél-Amerika trópusi részeiről származik. A globális kávégyártás mintegy 150 millió zsákot jelent évente, ennek ⅓-át a vezető gyártó, Brazília termeli. 

A házi kávépörkölést végül a kész ipari termék bevezetése váltotta fel. 1901-ben a japán dr. Sartori Kato bemutatta az első oldódó kávéport. 1938-ban a Nestlé cég alapozta meg az instant, azonnal oldódó kávé kereskedelmi forgalmazását.

A kávéhasználat mértéke megfigyelhető a világ nyers kávéfogyasztásának tendenciáján keresztül az elmúlt 250 évben.

1750: 600 000 zsák, 1850: 4 millió zsák, 1950: 36 millió zsák, 1995: 94 millió zsák, 2000: 103 millió zsák.

A kávé iránti kereslet ezt a forró italt a második legfontosabb árucikké tette a kőolajtermékek után. Ezt a tendenciát a túltermelés követte, amely a többletkészletek elégetésével járt, majd az árak összeomlása, a világgazdasági válság mind hozzájárult a fogyasztás csökkenéséhez a két világháború idején. Később a kávé árának stabilizálását célzó megállapodások születtek világszerte. Németországban a második világháború vége után a kávé a gazdasági újjáépítés és a gazdasági talpraállás szimbóluma lett. A kávéfogyasztás egyet jelentett az újrakezdés lehetőségével.